NEMZETKÖZI KERESŐ

 

TUDD.HU - amit tudnod kell...

 

Protokoll és etikett alapfogalmak
 

A protokoll alapja a viselkedéskultúra, és a bizánci udvarból származik. Az etikett a francia, spanyol királyi udvarból származik.

  • Illem
    • Társadalmi érintkezés, a másokkal való viselkedés szabályainak koronként való összessége.
      • jó modor
      • figyelmesség
      • udvariasság
      • mások iránti tapintat
    • Az alapvető illem szabályait a családban kell megtanítani.

     

  • Etikett
    • Történelmi értelmezés: udvarias szertartási és illemszabályok összessége.
    • Értelmező szótár szerint: társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak előkelő körökben a diplomáciákon megszabott rendszere.
    • Mai jelentése: társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszere.

     

  • Protokoll
    • A hivatalos (nemzetközi) kapcsolatok írott és íratlan szabályainak összessége. A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendre vonatkozó írott és íratlan szabályainak, érvényben levő szokásoknak az összessége. Ez vonatkozik a mindennapi szabályokra is.
    • A protokoll célja
      • Zökkenőmentes, udvarias – de legalább elviselhető – légkör biztosítása a hivatalos kapcsolatokban.
      • Simává, gyorssá, egyszerűvé tenni az államokat egymás felé képviselő személyek, szóbeli és írásbeli érintkezését.
    • Protokoll szükségessége
      • Eszköz: kapcsolatteremtésre és tartásra
      • Védelem: pro és kontra (tárgyalás)
      • Érdemi segítség (ajándék)
      Taktikai eszköz (időnyerés)
    • A protokoll ágai
      • Állami: Országos jelentőségű rendezvények formalitásának összessége
      • Diplomáciai: Diplomáciai kapcsolatban szokásos formák összessége
      • Vállalati: A vállalati kapcsolatokat illető feladat és tevékenységi körökben szokásos formája.
    • Társadalmi érintkezés
      • a közösségi lét terméke
      • az ember élettevékenységéhez való viszonya
      • magatartásunkon és viselkedésünkön fejeződik ki.
      • Magatartás
        • Munkában, magánéletben másokkal való érintkezésben végzett, erkölcsi jelentéssel bíró cselekedetek összessége:
          • kiterjed az ember valamennyi tettére
          • jellemző az egyénre
        • Kialakulásában szerepe van
          • családi, munkahelyi, társadalmi körülmények
          • kultúra
          • erkölcsi tudat
      • Viselkedés
        • A magatartás formai megnyilvánulása. Minden személyes kapcsolat alapja.
        • Formaiságainak alapszabályai
          • kölcsönös tisztelet (mindenkire vonatkozik)
          • határozottság (vélemény kinyilvánítás)
          • mértéktartás
          • szerénység
          • jó ízlés, tapasztalat
    • Társadalmi életben megkülönböztetett kategóriák
      • diplomáciai kapcsolatok
      • nemzetközi, hivatalos kapcsolatok
      • belföldi hivatalos kapcsolatok
      • családon belüli kapcsolatok
      • magán kapcsolatok

 
Csatlakozz a világ legnagyobb pókeroldalához – a PokerStars.com-hoz!

 

Viselkedjünk az Európai Unióban?

Bevezetés

“Az etika az elmaradott, a változó, Európába vágyakozó társadalmunk egyik legfajsúlyosabb,
leglényegesebb fogalma. A polarizálódott Európa országai között a különbséget
legjobban az etika nem létező mértékegységével lehetne mérni, jobban,
mint bármiféle gazdasági mutatókkal. Az etika többszintű, többdimenziójú fogalom.
Jelentősége akkora, hogy ha csak beszélünk róla, már teszünk valamit.”
[9.] Előszó, Fodor István, Ericsson Kft.

Az általános viselkedéskultúra nagyon széles területet fog át, az egészet átlátni képtelenség. Munkám során azokkal a hiányosságokkal foglalkozom, melyekkel magam is naponta kerülök szembe. A hiányosságok megszüntetésére néhány esetben javaslatot teszek.

Több esetben is érvként alkalmazok neves szakemberektől származó idézeteket, hiszen nálam sokkal szebben, sokkal érthetőbben képesek kifejezni gondolatokat.

Célom, hogy rávilágítsak azokra a hiányosságokra, melyeknek kiküszöbölésével, fejlesztésével megvalósulhat a gyümölcsöző békés egymás mellet élés mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban, de ide sorolhatnám a Föld népességét, beleértve környezetünket, és a körülöttünk élő állatokat is.

Viselkedjünk az Európai Unióban?

„A civilizáció egyik ismertetőjele,
hogy egy közmegegyezésen alapuló erkölcsi értékrendszer
vagy magatartási normarendszer szabályozza az emberek együttélését.”
[2.]

Egyetértek azon véleményekkel, melyek szerint az Európai Unióba való belépéstől függetlenül is szükséges az alapvető emberi elvárások betartása, viselkedésbeli hiányosságaink pótlása. Ami miatt az utóbbi időben mégis előtérbe került a viselkedéskultúra fejlesztése, az éppen az, hogy meg kell tanulnunk, melyek azok a viselkedésmódok, amelyeket minden uniós ország elfogad, és meg kell ismernünk azoknak a népeknek a kultúráját, melyekkel kapcsolatunk szorosabbra fonódik.

Különös figyelmet kell még fordítanunk arra, hogy belépésünk az Európai Unióba ne jelentsen a viselkedés területén sem teljes uniformizálódást, maradjanak meg nemzetünk, országunk értékei.

Magyar Bálint oktatási miniszter s ezt fogalmazza meg a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban:
„… a NAT a kiemelt fejlesztési feladatoknál első helyen szól a nemzeti értékek felmutatásáról.”
[13.]

Illem – etikett – protokoll, mint tantárgy

„A viselkedéskultúra szintjét meghatározza annak felismerése, hogy mikor szükséges az illem, illetve az etikett, avagy a protokoll szabályainak ismerete és alkalmazása.” [8.]

Úgy tudom, hogy a felsőoktatásban kötelező ezen ismeretek oktatása. Szerintem az általános viselkedéskultúra oktatását korábban kellene kezdeni, bár valamennyi illemtan az általános és középiskolai tantervekben szerepel. Célszerű lenne már a középiskolában (esetleg a 7-8. osztályban) önálló tantárgyként kezelni ezt a témakört, kiemelt helyen kezelve az Unióhoz tartozó népek nemzeti sajátosságainak ismertetését. (Másság elfogadása, elfogadtatása.)

A családi és iskolai nevelés fontossága

Kapcsolódva az előbbihez és kiegészítve azt: „A magatartás kialakulását befolyásolják a családi, munkahelyi, társadalmi körülmények, a kultúra és az erkölcsi tudat. A családi körülmény esetenként döntő lehet.” [2.]

Közismert tény, hogy a mai családok „kétkeresősek”. A családfő az esetek többségében nem tudja egyedül eltartani a családját, gyakran még két keresővel is nehéz. Az anyáknak dolgozniuk kell, aminek óhatatlanul a gyerek látja a legnagyobb kárát.

Felnőtt egy „kulcsos” nemzedék, így még nehezebb lesz visszaállítani a gyereknevelés ideális körülményeit, hiszen a pénzen kívül hiányoznak a megfelelő családi minták is.

Az iskolákban a tanárok túlterheltek, sok a tananyag, a napi munka után nagyon sok tanár vállalt különmunkát a megélhetése érdekében. Bár az utóbbi idők bérrendezése javított a helyzeten, de ezzel a tanárok kimerültségét nem lehet visszafordítani. Az iskola-bezárásokból eredő stressz is nagyon sokat ront a helyzeten.

A hiányos családi nevelésen kívül gondnak látom még azt, hogy a hatalmas iskolai tananyagban (általános- és középiskola) kevés az életre közvetlenül felkészítő ismeretanyag. Következmény: az iskolából kikerülő fiatal nehezen állja meg a helyét az életben.

Felsorolásszerűen néhány alaphiányosság

  • alap udvariassági szabályok be nem tartása;
  • „kölcsönös segítségnyújtás és tisztelet” helyett rosszindulat, ártó szándék vagy egyszerűen csak nemtörődömség;
  • nem figyelünk egymásra, „elbeszélünk” egymás mellett;
  • „kérem” és „köszönöm” szavak feledésbe merültek, vagy nagyon ritkán hallani őket;
  • dohányzási illemszabályok felrúgása;
  • negatív véleménynyilvánítás esetén köszönés helyett „haragszom rád” működik;
  • ígéretek be nem tartása.
  • tolerancia hiánya mind az emberrel, mind pedig az állatokkal szemben;
  • környezetvédelmi hiányosságok, ezen belül is kirívó a rengeteg szemét;
  • nem törődés az állatokkal, állatkínzások, „kidobott” kedvencek - ennek következménye a sok menhelyes ill. kóbor állat;
  • öltözködési hiányosságok / nem az alkalomnak megfelelő ruházat;
  • telefonos illemszabályok felrúgása / kiemelten a mobil készülékek használatának nem-megfelelősége;
  • Internetes illemszabályok (netikett) [5.] ismeretének hiánya, figyelmen kívül hagyása;

Viselkedés a munkahelyen

A hiányos iskolai és családi nevelés hatása mutatkozik meg a munkahelyi viselkedéskultúránkban is. Az előzőekben vázolt hiányosságokon kívül megemlíteném még a felelősségvállalási készség hiányát, a felelősségtudat hiányát.

Ezen a területen kiemelt szerepe, hatalmas felelőssége van / kellene hogy legyen, különösen a közvetlen vezetőnek.

Hiába van ISO 9001:2000 szabvány, ha a tanúsítvány megléte egy munkahelyen csak látszólagos, hiszen a benne foglaltak nagy részét egyáltalán nem tartják be. Pedig ez a szabvány nagyon komoly humánpolitikai feladatokat is tartalmaz. [3.]

A vezetők nem igazán ismerik a kezük alatt dolgozó emberek értékét, de a legnagyobb baj az, hogy nem is nagyon akarják megismerni, pedig:

„… hazánk gazdasági és társadalmi felemelkedéséhez az egyetlen igazi tartalékunk a szellemi tőkében, vagyis a munkát végző ember ismereteinek, képességeinek, szorgalmának és akaratának kiaknázásában, illetve a másik oldalon a megfelelő motiválásban, az érdekeltség megteremtésében, valamint ugyanezen ember erkölcsi és anyagi megbecsülésében rejlik.”
(Szemes László - Világi Rudolf: Személyügyi feladatok rendszere)

Szintén felsorolásszerűen még néhány hiányosság a munkahelyi viselkedés területéről

  • már a munkaerő felvételekor megmutatkoznak az első hiányosságok: nem korrekt kiválasztás (hol van az ilyen vezető értékrendje?);
  • a technikai fejlődés ellenére a kommunikáció nem megfelelő;
  • a munkahelyi konfliktuskezelés legtöbbször gyenge;
  • bizalom hiánya;
  • az emberi erőforrás fejlesztésénél hiányzik a kötelesség- és felelősségtudat, pedig:

„A képzés bizonyos mértékű szociális biztonság nyújtása minden mai vállalat kötelessége.
Ezt diktálja a társadalom hosszútávú érdeke. A munkaerővel kapcsolatban tehát
szakmai, társadalmi kérdések merülnek fel.”
(Kovács Zoltán: Termelésmenedzsment)
Forrás:erettsegi.com

Etikett sajátosságok egyes országokban

Az illem szokásainak változásai a társadalom fejlődésével járnak együtt. A társadalmi átalakulás hatással van a másokkal szembeni viselkedés szabályaira is. Etikettből, protokollból nem szerezhető diploma de a társas élet szokásainak, szabályainak ismertet az általános művelődéshez tartozik, magatartásunkra, viselkedésre a megfelelő normák mérvadóak.

A szabályok egyrészt egyre hasonlóbbak, az egyes országokban azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak.

 

USA

  • Sajátosságok: nagy távolság, szoros kapcsolat hiánya, közvetlenség, egyszerűség, szertartásosság hiánya, tárgyszerűség. Kézfogás csak férfiak között van, kézcsók ismeretlen.
  • Öltözködés hét közben kötött elegáns, hétvégén kötetlen hagyományoktól mentes, európai viselet terjed.
  • Étkezés: bőséges reggeli (7-10), könnyű ebéd (13-14), főétkezés vacsora (18-20) saláta (előétel) alkohol (whisky, sör) sajátos evőeszköz-használat.

 

Nagy-Britannia

  • 4 ország, hagyomány tisztelet, barátságos, de nem barátkozó, túlzott udvariasság, klubok.
  • Konzervatív öltözködés, sötét színek, nőknél feltűnő színek.
  • Étkezés: bőséges reggeli, könnyű ebéd, főétkezés vacsora. Marha, borjú, szárnyas húsok, zöldségek, whisky, sör, bor, tejes tea.

 

Franciaország

  • Az etikett szülőhazája, udvariasság, alkalomhoz illő viselkedés, hierarchia tisztelet, külföldiek felé egy lépés távolság, szórakozás.
  • Változatos, híres konyha miatt az étkezés is változatos.
  • Kommunikáció: büszkeség, saját név elé M. , Mme., rang elé Monsieur, kézcsók nem szokás, pontosság, borravaló, dohányzás nincs.

Olaszország

  • Sajátosság: gesztikuláció, heves beszédmodor, közvetlenség, érzelmek kimutatása.
  • Kommunikáció: rang, tudomány, fokozat, kézfogás, nő kéznyújtás, ölelés, vállveregetés, jó reggelt, jó estét.
  • Öltözködés: elegancia, piperkőc; nők merészen de mértéktartóan.
  • Ételek: gyors kiszolgálás, könnyű ételek, tészta, tengeri hús, zöldség, kávé, bor.

  Németország

  • Sajátosság: precízség, célszerűség, két lépés távolság
  • Kommunikáció: megszokott formái, kézfogás, kézcsók ritka, vezetéknév elé Frau, Herr
  • Öltözködés: választékos, sötét öltöny, kosztüm.
  • Ételek: gyors könnyű ételek, étterem, párolt, főtt húsok, káposzta, hal, hamburger, szerény fűszerezés, sör.

 

 

 

A tanult magatartásformák

Az állatoknak közvetlenül a születésük utáni viselkedését a fajra jellemző öröklött magatartásformák határozzák meg. Környezetük azonban állandóan változik és az így kialakuló új helyzetekhez való alkalmazkodást, az állat személyes tapasztalatszerzésén keresztül sajátítja el. A tapasztalatok hatására az öröklött magatartásformák mellett tanult magatartásformák alakulnak ki az állat egyedi élete során.

Ezeket nem örökölhetik az utódok. Az öröklött és a tanult magatartási elemek egymással összekapcsolódva hozzák létre a kifejlett egyedre jellemző viselkedést. Vannak olyan viselkedési formák, amelyek tanulása bizonyos életszakaszhoz kötött.

Alapvető fontosságú pl. a bevésődés folyamata (pl. kacsák kikelés után követik szüleiket – Lorenz kísérlete). Ugyancsak fiatal korban kell megtanulni egyes ragadozóknak a zsákmányszerzési viselkedést (pl. görény). A görény megtanulja a vadászharapást, de nem a szüleinek vagy társainak a példáján, hanem a zsákmányállat reakciója váltja ki a tanulási folyamatot. A tanult magatartásformák kialakulásának többsége nem kötődik egy bizonyos életkorhoz, hanem az állat bármelyik életszakaszában létrejöhet.

Forrás: erettsegi.com